Tandari Éva

 

 

 

 

A Szeretet

Törvényvilága

 

 

„Én tenéked mondtam:

Kövess ENGEM!

(Pét. VII. 144.)

 

IV. kötet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   A negyedik szféra szintje lényegében már a Kegyelem Törvényvilágának magasabb rendű szintje, amely szint fölött a Szeretet Törvényvilága hat. Amely Szellem ott folytathatja Útját, amiként azt az előző kötet végén is mondtam, lényegében megszabadul a Test kötelmeitől, vagyis kilép az anyag Törvényéből, amely ott még erősen hat fölötte, mert az anyag-világ a mélység uralma alatt áll. Ez viszont azt is jelenti, hogy megszabadul a mélység-vonzattól, s annak minden hatásától, s már töretlen lendülettel folytathatja Felfelé vezető Útját. Megszűnik fölötte az Igazság Világának Törvénye, a Karma Törvénye is, s ekként már csak a Kegyelem és a Szeretet Törvényében él, a Mennyei szintek mindegyikén is érvényben lévő, s mindenkor érvényben is maradó, Örök Fejlődés Törvényét követve, amely a Fent Világába való Visszatérést szolgálja.

 

   Ti még egyszerre élitek az Anyag-törvényt, s az Igazság Törvényét is, s tán még inkább, mint az előttetek lévő korok és korszakok embere, mert a mélység maga is az utolsó nagy erőfeszítést teszi. Satana ugyanis maga is tudja: az Éon a végéhez közeledik, s néki már a kevésnél is kevesebb az ideje. Akit lehet, akit csak tud, támadni igyekszik, abban bizakodva, hogy a maga uralma alá kényszerítheti. Akit hízelgéssel, az anyagi-szintű jólét révén való elkápráztatással tud megszerezni a maga számára, afelé azt nyújtja, de mert ezzel nem ér el akkora eredményeket, mint testnek és Tudatnak meggyötrésével, inkább az utóbbit használja, abból kiindulva, hogy aki a létbenmaradás-hoz, a test és a Tudat számára szükségesnek és fontosnak érzett anyagi javak megszerzéséhez szükséges földi értékekért minden nap meg kell harcoljon más - mások ellenében, az nem azzal fog törődeni: miként közeledhet Isten felé. Ekként akarja, s persze: sajnos többnyire tudja is elfordítani az elmét az Úttól, megkötve ekként az Én-részt is az előbbre, s feljebb jutásban.

A Nagy Ugrást követően, akik a Szellemi Gömbbel együtt emelkedhetnek, már akkor is a Szeretet Törvényvilágába lépnek át, ha a Szellemi Gömb, s a Felemeltetettek Tudati - Lelki - Érzelmi és Szellemi energiáinak, s az Emlék-energiák összességének Energiájából megfogalmazódó Föld-test a harmadik és a negyedik szféra közti, úgynevezett Köztes dimenzióba kerül. Ennek oka részben az Úton járók fizikai testében, részben azonban a Tudati emlékekben keresendő: hisz azt hiszem, nem mondok valótlant, ha azt mondom, hogy azok képek, és azon Tudati emlékek, amelyek ma a Föld színén íródnak be a Tudatba, mindennek nevezhetőek, csak épp teljességgel tisztának nem. Még akik képessé válnak már csak egy bizonyos magasságból, tehát már az Én-rész szemével figyelni a köröttük zajló eseményeket, sem mentesülhetnek attól, hogy Tudati képeik közt ne zsúfolódjon össze mindannak képe, ami az Ember-léttel ott, a jelenlegi szinten szinte elválaszthatatlanul együtt nyilvánul meg. Ha az Én-rész már nem azt látja is, s ekként már a Tudat sem annak éli meg a történéseket, aminek más, csak a test szerint gondolkodó Ember érti azokat, a Törvényben megmért cselekedetek akkor is hibásak és sötétek lesznek, ha a magasabb szempontok szerint igyekeztek azokat látni s fogadni. Tehát ami tudottan rossz, azt a magasabb szintre emelkedők Tudata is akként fogja regisztrálni, hogy az rossz, még akkor is, ha ő a cselekedetek mögött már nem csak az Embert, de annak magasabb rendű Én-jét, tehát a Tudat fogságában szenvedő Én-részt is képes megjeleníteni, mint a Létező Valóság egy elemét, amely az árnyak világának fogságába esett. S mert e Tudati képek ener-giája még akkor sem lehet teljességgel ment a negatív elemektől, ha az illető Testvér maga nem őriz magában azokhoz hasonlatos elemeket, a képet nem viheti magával a negyedik szférába: így a szféra-közi dimenzióban kell befejezze az elkezdett Utat, már akként, hogy mind több és több, a későbbi, s már ténylegesen is a negyedik szférában megkezdhető Út során szükséges Bölcses-ség-elemet bonthat ki.

  Amiként mondtam, kezdetben, míg a test maga is inkább a fizikai, semmint az anyagtalan, tehát a magasabb rezgésszintű energiákból áll, az Út is e körülményhez fog igazodni, amiként ehhez fog igazodni mindaz a történés is, amelynek részese kell legyen az Én-rész s a Tudat egyaránt ahhoz, hogy az Én-részt a Tudattól még részlegesen elválasztó Emlékek erejét feloldva, a Tudat teljességgel beolvadhasson az Én-rész Tudatába, még akkor is csak azon a szinten, ahol megőrzi individualitását, ha már nem ő akarja is irányítani a testet a maga pillanatnyi elképzelése szerint.

  A Tudat, amely már a Dimenzió-váltás előtt, vagy akár közvetlen a dimenzióváltás alatt, a történtek erejének hatására felismeri, és elfogadja az Én-rész elsőbbségét önmaga fölött, s a test elsődleges voltát, mint hibás Tudati képet el tudja engedni, még továbbra is szerepet kell játsszon az Út történéseiben, amiként az később, már ténylegesen is a negyedik szféra szintjén megfogalmazott test Tudatának esetében is lesz. De ez a szerep, vagy inkább mondjuk akként: feladat már csak arra fog korlátozódni, hogy az Én-résztől érkezett, szükségessé vált cselekedetek elvégzésére késztesse a testet, tehát hogy továbbítsa az Én-résztől érkezett instrukciókat, amelyeket már ő maga, tehát a Tudat sem csak mint javaslatokat, de mint konkrét Utasításokat fog elfogadni,  és akként is fog továbbközvetíteni a test felé, amely természetszerűleg csak úgy elvégzi a kívánt cselekvéssort, amint elvégezte azokat korábban, még valósággal is a Tudat által kiadott utasításnak engedelmeskedve.